Az emberiség története során most először dönthet önhatalmúlag arról, hogy fenn óhajt-e maradni a következő évszázadok során is, avagy sem. Persze erre a döntésre is a természet kényszerít minket, aminek - annak ellenére, hogy származásunkat megtagadtuk, és anyánkat konstans nagyipari hévvel erőszakoljuk meg - továbbra is részesei vagyunk. Anyánk most még csak sír - hallod-e? De nemsokára éktelen haragra gerjed. A rossz hír az, hogy erősebb nálunk, beképzelt, önhitt baktériumoknál. 
Most még dönthetünk, hogy anyánkat tagadjuk meg, vagy testvéreinket, akik elárulták őt. Én már döntöttem: ellenállok elmém követelőző parancsainak, és továbbfejlődöm: tudatos ember leszek. Homo conscius. Kivonulok ebből a destruktív, szennyező, ostoba, végrehajtó-fogyasztó társadalomból, és felépítek egy újat, az Élet akarásának, a Természet tiszteletének és alázatának a társadalmát, mert én megérném a nyolcvanat. És nem, nem a Marson, sem UV-szűrő inkubátorban. 
Mentális evolúció zajlik: megváltoztatjuk gondolkodásunkat fennmaradásunkért cserébe? Mi döntünk most. Nem a természet választ ki minket. A természetet magunk ellen fordítottuk. Ezt az embert, ha így folytatjuk, a természet nem fogja többé kiválasztani semmire. Saját jól felfogott, jogos érdekében elpusztít minket, és egy sikertelen kísérlet leszünk csupán a jövő intelligens fajai enciklopédiájának egy félreeső lábjegyzetében, mint hajdan tenyésző mértéktelen, kapzsi és telhetetlen kártevők a bolygó testén, a "Szilícium-völgyi ember". Nincs többé természetes kiválasztódás. Tudatos választás következik. Eleget támaszkodtunk kényelmes kiszolgáltatottságunkban a természetre, és ő nagy bizalmat fektetett belénk. Megszolgáljuk a bizalmát, és beváltjuk azt, amire az Embert választotta a Föld legintelligensebb fajának, vagy megcsúfoljuk őt tetteinkkel, és bebizonyítjuk, hogy tévedett: a legostobább faj vagyunk bolygónk történetében? Te miként vélekedsz? Képes lennél bizonyítani? Változni? Legyőzni elméd feneketlen étvágyát a haszontalan javakra? Dönts, míg nem késő! Kivonulunk a régiből, és új társadalmat építünk! Mire a régi felőrli önmagát, készen kell állnunk! Legyünk mi az Új Ember! Legyünk mi az alternatíva, az új lépcsőfok, a jövő záloga! Nem kisebb ennél a feladatunk! S ha csak belátod ezt, már elindultál azon az úton, amiről többé már csak hazugsággal és önámítással térhetsz le, vissza a fogyasztás Bábelébe, a feneketlen bendő kénsavas, bűzös bugyraiba. A forradalom bennünk zajlik, kint már csak építkezni kell. Kényelmes dolgunk van: a fenálló rend nemsokára ledönti, felemészti önmagát.

Válts, változz, változtass!